Borisz: Nagyon lemaradtunk...

Kedves Mindenki!

Hónapok óta nem jelentkeztünk. Ennek egyetlen oka van, a fránya időhiány. Pár mondatban most próbáljuk pótolni a lemaradt heteket, hónapokat.

Szóval, júliusban 3 hétig itthon voltam Irinka mamával. A bölcsiszünetet így kellemesen kettesben töltöttük el. Állítólag nagyon rendes voltam, csak olykor volt kisebb hisztéria, egyébként sokat játszottunk, rendben mentek a dolgok. Azért délutánra mama szépen elfáradt, apáék igyekeztek is leváltani mielőbb.

Egy hetet anyáékkal Balatonfenyvesen töltöttem. Isteni volt. Apáék béreltek egy házat két szobával, ahol is a kisebbik szoba emeletes ágyának alsó szintjét birtokba vettem én. A nagy tó zseniális volt, a hattyúk, a palacsinta a parton, a homokozás órákon át a gyerekbarát lejárókban. Sokat bicikliztünk Szlávnáéktól kölcsön kapott járművekkel - ugyanis a szomszédjukban volt a házikó, így Bálint harmadik szülinapi bulijára is csak lazán átugrottam. De volt még Fonyódi körhintázás, vonatnézegetés, hajóbambulás és még több homokozás. Apáék esténként folyton füstöltek, sült szalonna volt az ász.

Hazafelé megálltunk Tamásiban, hogy láthassam Mesit és Botit, plusz a kedves szüleiket, papát és mamát. Jó volt, a mese, amit Boti levezényelt, a pancsolás a nagy medencében, az alvás a szőlőben, és másnap mamánál a reggeli, majd a játék Mesiékkel újra. Kicsit befáradtam a nap felére, el is dőltem hazafelé az autóban két percen belül.

Augusztusban ismét bölcsiben, ahol is elkezdtem masszívan enni. Nem csak ebédelni, de reggelire 4(!) szelet kenyeret bekebelezni, vagy 3 x fél banánt, miegymás. Gyorsan 14 kiló is lettem az induló 12,5 kg, majd a fogyással elért 11,5 után:) És azóta eszek husit, rizst, túró rudit, mogyorót, kolbászt, sajtot, sőt, még chipset is kóstoltam már:)

Augusztus végén nagy útra keltem, elutaztunk Tiszaújvárosba, hogy végre dédivel is találkozzunk, aki két éve nem látott élőben - csak a blogon, mert minden friss bejegyzésnél roham Irinka mamához mozizni, édes nagyon. Az út egész jól ment, 4 óra alatt lezavartuk autópályán, hajnali 4-es indulással, hűvösben, zéró forgalom mellett. Én végig bambultam, vagy aludtam, vagy ettem. Az utolsó fél óránál kezdtem unni a banánt, de anya kisautókkal és kakaós csigával lekenyerezett. Nem is álltunk meg, apa egyben letekerte a távot.

Jó volt "Cicóváros", ahogy én nevezem. Dédi minden délelőtt eljött velünk egy jó kis árnyas játszótérre, jártam a nagyon jó kis strandon is többször, illetve ettem palacsintát, aludtam anya ifjúkori szobájában nagyokat.

Szeptember, októberben bölcsi, bölcsi, 7 egész héten át nem is voltam beteg. Állítólag nagyon kinyíltam, rengeteget beszélek, úgynevezett cserfes vagyok. Jókat eszegetek, alszom, kedvelem a többieket, már játszunk együtt sokat. Viktor és Dani a fő haverok, de komálom Natit is. Van hetente zenebölcsi ott helyben, állítólag nagyon ügyesen csörgődobozok, tapsolok. Márti a kedvenc dadusom, olykor sírok reggel, ha éppen nem ő kezd korán.

Itthon eszetlenül sokat Duplózok, mivel már van tűzoltó állomásos készletem is, és folyton tűz üt ki a lakásban valahol. Sokat szerelek a szerszámos készletemmel, tornázok - ez biztosan bölcsis hatás, mert a fránya anya sosem tornázott itthon velem. Még mindig sztár minden könyv, az éneklés, az egyre bővülő kisautó flotta, és az alvós rongyim persze. Kaptam a szomszéd Ferikétől és Juditkától is egy csomó játékot, könyvet, nagy kedvenc közülük egy 40 centis, mágnessel összecsattanó kezű majom.

Olykor felkéretőzöm a vécére, de semmit nem teljesítek. Anya szerint sebaj, ő már annak is örül, hogy lenyomok egy leves-második-desszert kombót ebédre.

Jártam szülinapi buliban is, egy évesek lettek Adriék ikrei, Ábel és Kamilla. Szuper parti volt a Zsolnay negyedben, bár én leginkább a kávéhoz kapott kekszekre és egy kislány motorjára koncentráltam egész délután.

Voltam Bálintnál és Áronnál is egyik délután játszani, tátott szájjal figyeltem a 7 éves Áront, aki Lego robotokat, űrhajókat épített nekem, miközben én végig a "Bálint, ez egy mi?" kérdéssel zaklattam, darabonként rákérdezve az 5000 darabos készlet minden elemére.

Most pedig újra itt van Irinka mama. Anyáék így koncertekre járnak, jönnek-mennek kicsit, én pedig napi 600-700 körül mondom ki a mondatok elejére helyezett mama szót:) Szombaton apáék fákat ültetnek majd a bölcsi udvarán, és lesz sövény, fűszerkert, veteményes is.

Nagyjából ennyi történt velem. Remélem, ti is mind jól vagytok mindenfelé:)

Lassan, fokozatosan anya próbál majd képeket is feltölteni, csak a zsarnok főnöke hagyja:)

Puszi!

Borisz