Kedves Mindenki!
Apró, csattogó lépésekkel haladok előre életem tekervényes útjain. A pár lépéses mászást teljes értékűre cseréltem, a hason kúszást sutba dobva már csak négykézláb közlekedek virágot tépdesni, farönköket fogdosni, aranyhalat markolászni, wc csészét vizsgálgatni. Persze az ácsorgás és pár méteres lépegetés is nagy haver a kanapé és asztal mentén, illetve a bárhol felállás, ami már a napi rutinom része lett.
Nagyon lázas lettem megint, ki tudja miért, mert más tünetem nincs, de azért aktív életet élek. Persze, kicsit többet sírok, ha nem rághatom anya papír dobozait, vagy nem nyúlhatok bele az akváriumba, de azért nem adom fel a játékot. Utánozom a táncikáló ősöket, kukucsolok a törülközőmmel, szólongatom a "baba"-t a tükörben, "tátá" felkiáltással indulok sétálni, esti mese hallgatás közben lelkesen nyitogatom a hi-fi kazettás részét, nézem elmélyülten a szomszéd bácsi tyúkjait, ilyenek...
Sétáló kisfiú
Még kicsit nagy, de szuper jó aludni benne
Mindent beleA kúszás emlékére
Pár lépés előre
Popsim farmerban cuki?:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése